Ótestamentum
Újtestamentum
Magyar Biblia Karoli 1589
← 19

Példabeszédek 20

21 →
1

A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!

2

Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.

3

Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.

4

A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.

5

Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.

6

A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?

7

A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!

8

A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.

9

Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?

10

A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.

11

Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.

12

A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.

13

Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.

14

Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.

15

Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.

16

Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.

17

Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.

18

A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.

19

Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.

20

A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.

21

A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.

22

Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!

23

Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.

24

Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?

25

Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.

26

Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.

27

Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.

28

A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.

29

Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.

30

A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.

Hungarian Bible Karoli 1589
Public Domain 1589