Zsoltárok 94

1

URam, megtorlás Istene, megtorlás Istene, jelenj meg ragyogva!

2

Emelkedj fel, földnek bírája, fizess meg a gőgösöknek tetteikért!

3

URam, meddig fognak a bűnösök, meddig fognak a bűnösök vigadni?

4

Hangoskodnak, kihívóan beszélnek, kérkednek a gonosztevők.

5

Tiporják, URam, népedet, nyomorgatják örökségedet.

6

Gyilkolják az özvegyet és a jövevényt, megölik az árvákat.

7

Azt gondolják, nem látja az ÚR, nem veszi észre Jákób Istene.

8

Térjetek észhez, ti ostobák a nép közt! Ti esztelenek, mikor jön meg az eszetek?

9

Aki a fület alkotta, az ne hallana? Aki a szemet formálta, az ne látna?

10

Aki népeket fenyít meg, az ne büntetne? Hiszen ő tanítja ismeretre az embert!

11

Az ÚR tudja, milyen hiábavalók az ember gondolatai.

12

Boldog az az ember, akit te megfenyítesz, URam, és megtanítasz törvényedre,

13

hogy megóvd a rossz napoktól, míg a bűnösöknek megássák a sírját.

14

Nem taszítja el népét az ÚR, nem hagyja el örökségét.

15

Mert diadalra jut még a jog, és azt követi minden tiszta szívű ember.

16

Ki kel védelmemre a gonoszok ellen? Ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben?

17

Ha az ÚR nem segített volna rajtam, én már a csend honában laknám.

18

Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, URam, támogatott engem.

19

Ha megtelik szívem aggodalommal, vigasztalásod felüdíti lelkemet.

20

Vállalhatsz-e közösséget a romlottság ítélőszékével, mely a törvényesség látszatával nyomorúságot idéz elő?

21

Az igaz embernek életére törnek, az ártatlan embert elítélik.

22

De nekem az ÚR a váram, Istenem az oltalmam és kősziklám.

23

Ellenük fordítja saját gazságukat, megsemmisíti őket saját gonoszságuk által, megsemmisíti őket Istenünk, az ÚR.