Zsoltárok 75

1

A karmesternek: A "Ne veszíts el" kezdetű ének dallamára. Ászáf zsoltáréneke. Magasztalunk, ó Isten, magasztalunk téged, mert közel van neved azokhoz, akik hirdetik csodáidat.

2

Én állapítom meg azt az időt, amikor igazságot szolgáltatok.

3

Ha meginog a föld és minden lakója, én megszilárdítom oszlopait! (Szela.)

4

A kérkedőknek ezt mondom: Ne kérkedjetek! A bűnösöknek pedig: Ne legyetek fennhéjázók!

5

Ne legyetek olyan fennhéjázók, ne beszéljetek nyakasan, gőgösen!

6

Mert nem keletről, nem nyugatról, nem is a puszta felől jön a fölmagasztalás,

7

hanem Isten fog ítélni: egyiket megalázza, másikat fölmagasztalja.

8

Mert pohár van az ÚR kezében, tele habzó, fűszeres borral. Ha tölt belőle, meg kell inni, még a seprőjét is le kell nyelni minden bűnösnek a földön.

9

Ezt én mindenkor hirdetni fogom, és zsoltárt zengek Jákób Istenének.

10

A fennhéjázó bűnösöket összetöröm, de az igazakat felmagasztalom!