Zsoltárok 72

1

Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak, és igazságodat a király fiának,

2

hogy igazságosan ítélje népedet, és törvényesen a nyomorultakat.

3

Teremjenek a hegyek békét a népnek, és a halmok igazságot!

4

Szolgáltasson igazságot a nép nyomorultjainak, segítse meg a szegényeket, de tiporja el az elnyomókat!

5

Éljen addig, míg nap és hold lesz, nemzedékről nemzedékre!

6

Mint amikor eső hull a rétre, és zápor áztatja meg a földet:

7

úgy virágozzék napjaiban az igazság, és legyen nagy békesség, amíg meg nem szűnik a hold.

8

Uralkodjék tengertől tengerig, és a folyamtól a föld széléig.

9

Hajtsanak térdet előtte a pusztalakók, nyalják a port ellenségei!

10

Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szeba királyai fizessenek adót!

11

Boruljon le előtte minden király, minden nép őt szolgálja!

12

Mert megmenti a segítséget kérő szegényt, és a nyomorultat, akinek nincs segítője.

13

Megmenti a nincstelent és a szegényt, a szegény embereket megsegíti.

14

Elnyomástól és erőszaktól megváltja őket, mert drága számára a vérük.

15

Éljen ő, és adjanak neki sábai aranyat, imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden nap!

16

Legyen bőven gabona az országban, a hegyek tetején hullámzó kalászok legyenek olyanok, mint a Libánon; virágozzanak a városok, mint földön a fű!

17

Maradjon meg neve örökké, terjedjen híre, amíg a nap ragyog! Nevével mondjanak egymásra áldást; mondja őt boldognak minden nép!

18

Áldott az ÚRisten, Izráel Istene! Egyedül ő tud csodákat tenni!

19

Áldott legyen dicső neve örökre, töltse be dicsősége az egész földet! Ámen, ámen.

20

Itt végződnek Dávidnak, Isai fiának az imádságai.