Zsoltárok 64

1

A karmesternek: Dávid zsoltára. Hallgasd meg, Istenem, panaszkodó szavamat! Óvd meg életemet, mert ellenség rettent!

2

Védj meg a gonoszok ármánykodásától, a gonosztevők dühöngésétől!

3

Élesítik nyelvüket, mint a kardot, sértő szavaikkal célba vesznek, mint nyilakkal.

4

Rejtekhelyről lövöldöznek a feddhetetlenre, hirtelen lőnek rá, nem félnek.

5

Eltökélték magukat a gonosztettre, megbeszélik, hogy titokban tőrt vetnek. Gondolják: Ki látja őket?

6

Álnokságot terveznek, titokban tartják tervüket. Mert kifürkészhetetlen az ember belseje és szíve.

7

De Isten kilövi rájuk nyilát hirtelen, és megsebesülnek.

8

Saját nyelvük buktatja el őket, aki csak látja, fejét csóválja.

9

Félelem fog el minden embert, és hirdetik Isten tetteit, megértik cselekedeteit.

10

Örülni fog az ÚRban az igaz, mert nála talált oltalmat, dicséretet mondanak a tiszta szívűek.