Zsoltárok 19

1

A karmesternek: Dávid zsoltára. Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.

2

Nappal a nappalnak adja át e szót, éjjel az éjjelnek adja tudtul.

3

Nincs szó és nincs beszéd, hangjuk sem hallatszik,

4

mégis eljut hangjuk az egész földre, szavuk a világ végéig. Sátrat készített a napnak,

5

amely mint vőlegény jön ki szobájából, örül, mint egy hős, hogy futhat pályáján.

6

Elindul az ég egyik szélétől, átível a másik széléig, nincs rejtve melege elől semmi.

7

Az ÚR törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Az ÚR intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt.

8

Az ÚR rendelkezései helyesek, megörvendeztetik a szívet. Az ÚR parancsolata világos, ragyogóvá teszi a szemet.

9

Az ÚR félelme tiszta, megmarad örökké. Az ÚR döntései igazak, mindenben igazságosak,

10

kívánatosabbak az aranynál, sok színaranynál is, édesebbek a méznél, a csurgatott méznél is.

11

Szolgádat is figyelmeztetik: ha megtartja azokat, jutalma bőséges.

12

A tévedéseket ki veheti észre? Titkos bűnök miatt ne büntess meg!

13

A kevélységtől is tartsd távol szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor feddhetetlen maradok, sok bűntől mentesen.

14

Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, URam, kősziklám és megváltóm!