Zsoltárok 130

1

Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, URam!

2

Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra!

3

Ha a bűnöket számon tartod, URam, Uram, ki marad meg akkor?

4

De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged.

5

Várom az URat, várja a lelkem, és bízom ígéretében.

6

Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.

7

Bízzál, Izráel, az ÚRban, mert az ÚRnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani.

8

Meg is váltja Izráelt minden bűnéből.