Zsoltárok 11

1

A karmesternek: Dávidé. Az Úrhoz menekülök. Hogyan mondhatjátok nekem: Menekülj a hegyre, mint a madár?!

2

Mert a bűnösök már feszítik az íjat, rátették a nyilat a húrra, hogy titokban rálőjenek a tiszta szívűekre.

3

Ha az alapfalakat is lerombolják, mit tehet az igaz ember?

4

Az ÚR ott van szent templomában, az ÚR, akinek trónja a mennyben van, lát a szemével, pillantása megvizsgálja az embereket.

5

Az ÚR megvizsgálja az igazat és a bűnöst, szívből gyűlöli azt, aki az erőszakot szereti.

6

Hullasson a bűnösökre kénköves, tüzes parazsat, perzselő szél legyen osztályrészük!

7

Bizony, igaz az ÚR, igaz tetteket szeret; a becsületes emberek meglátják arcát.