Zsoltárok 102

1

A nyomorult imádsága, amikor elcsügged, és kiönti panaszát az ÚR előtt.

2

Hallgasd meg, URam, imádságomat, jusson hozzád kiáltásom!

3

Ne rejtsd el előlem orcádat, ha szorult helyzetben vagyok! Fordítsd felém füledet, ha kiáltok, siess, hallgass meg engem!

4

Mert elmúlnak napjaim, mint a füst, izzanak csontjaim, mint a parázs.

5

Szívem olyan, mint a levágott és elszáradt fű, még az evésről is elfelejtkezem.

6

Hangos jajgatásom közben húsom a csontomra száradt.

7

A pusztai pelikánhoz hasonlítok, olyan vagyok, mint bagoly a romok közt.

8

Álmatlan vagyok és oly magányos, mint madár a háztetőn.

9

Mindennap gyaláznak ellenségeim, csúfolóim átkoznak engem.

10

Hamut eszem kenyér gyanánt, és italomat könnyekkel keverem

11

háborgó haragod miatt, mert fölemeltél, és eldobtál engem.

12

Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék, én pedig elszáradok, mint a fű.

13

De te, URam, örökre megmaradsz, nemzedékről nemzedékre emlegetnek.

14

Indulj irgalomra Sion iránt, mert ideje, hogy megkegyelmezz neki, itt van már az ideje!

15

Még a köveiben is gyönyörködnek szolgáid, a porán is szánakoznak.

16

Félik majd, URam, nevedet a népek, és a föld királyai dicsőségedet,

17

amikor felépíti Siont az ÚR, és megjelenik dicsőségesen.

18

Törődik a gyámoltalanok imádságával, nem veti meg imádságukat.

19

Meg kell ezt írni a jövő nemzedéknek, hogy dicsérje az URat az újjáteremtett nép.

20

Mert letekintett az ÚR a szent magasságból, lenézett a mennyből a földre,

21

hogy meghallja a foglyok sóhajtását, és megszabadítsa a halálraítélteket.

22

Hirdessék az ÚR nevét a Sionon, és dicséretét Jeruzsálemben,

23

amikor összegyűlnek a népek és országok, hogy az URat tiszteljék.

24

Erőm megtört az úton, megrövidültek napjaim.

25

De ezt kérem: Istenem, ne vedd el életemet annak delén, te, kinek évei nemzedékről nemzedékre tartanak!

26

Te vetettél hajdan alapot a földnek, az ég a te kezed alkotása.

27

Azok elpusztulnak, de te megmaradsz. Mind megavulnak, mint a ruha, váltod őket, mint az öltözetet. Ők változnak,

28

de te ugyanaz maradsz, éveidnek soha sincs vége.