Jób 39

1

Tudod-e, mikor ellik a kőszáli zerge, megfigyelted-e, mikor borjazik a szarvas?

2

Megszámoltad-e, hány hónapig vemhesek, tudod-e, mikor ellenek?

3

Lefekszenek, megellik borjaikat, és megszabadulnak fájdalmuktól.

4

Borjaik megerősödnek, felnőnek a legelőn, elszélednek, és nem térnek hozzájuk vissza.

5

Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el a zebra kötelét?

6

A pusztát rendeltem otthonává, lakóhelyévé a szikes földet.

7

Kineveti a városi sokadalmat, nem hallja a hajcsár kiáltozását.

8

A hegyeken keres legelőt, fölkutat mindenféle zöld növényt.

9

Hajlandó-e szolgálni neked a bivaly? Ott hál-e jászolodnál?

10

Barázdába tudod-e fogni kötéllel a bivalyt, boronálja-e utánad a göröngyöket?

11

Bízhatsz-e benne, mivel nagy az ereje? Rábízhatod-e a munkádat?

12

Elhiszed-e róla, hogy behordja gabonádat, és szérűdre betakarítja?

13

A struccmadár vígan verdes szárnyával, nem gólyaszárny és -toll az!

14

A földön hagyja tojásait, és a porban költeti ki.

15

Elfelejti, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja.

16

Fiaihoz oly mostoha, mintha nem is az övéi volnának. Nem retteg attól, hogy kárba vész fáradsága.

17

Mert Isten megtagadta tőle a bölcsességet, nem részesítette értelemben.

18

De ha nekirugaszkodik, nevet a lovon és annak lovasán.

19

Te adsz-e erőt a lónak, te ruházod-e fel a nyakát sörénnyel?

20

Te ugráltatod-e, mint egy szöcskét? Büszke horkantása félelmetes.

21

Kapálja a csatateret, örvend erejének, és nekirohan a fegyvernek.

22

Neveti a rettegést, nem remeg, nem fordul vissza a kard elől.

23

Csörög rajta a tegez, csillog a lándzsa és a kopja.

24

Dübörögve, reszketve dobog a földön, nem marad veszteg, ha zeng a kürt szava.

25

Nyerít, valahányszor megszólal a kürt, már messziről megérzi a harcot, a vezérek dörgő hangját és a harci zajt.

26

A te értelmed műve az, hogy szárnyra kel az ölyv, és kiterjeszti szárnyait dél felé?

27

A te parancsodra száll-e magasan a sas, és rakja magasban a fészkét?

28

Kősziklán lakik, ott tanyázik, a sziklafokon és a bérctetőn.

29

Onnan kémlel ennivaló után, messzire ellátnak szemei.

30

Fiókái vért szívnak, és ahol sebesültek vannak, ott terem.