Jób 21

1

Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta:

2

Hallgassátok meg figyelmesen szavamat, ezzel vigasztaljatok!

3

Tűrjétek el, ha én is beszélek, s miután beszéltem, gúnyolhattok.

4

Hiszen nem emberek miatt panaszkodom, nem ok nélkül türelmetlenkedem!

5

Forduljatok felém, szörnyedjetek el, és tegyétek kezeteket a szátokra!

6

Ha rágondolok, megzavarodom, és reszketés fogja el testemet.

7

Miért maradhatnak életben a bűnösök? Magas kort érnek el, sőt meg is gazdagodnak.

8

Ivadékaik előttük jutnak jómódba, sarjadékaik szemük láttára.

9

Házukban békesség van, rettegés nélkül, nincs rajtuk Isten vesszeje.

10

Bikája hág, és nem hiába, tehene ellik, és nem vetél el.

11

Kieresztik kisfiaikat, mint a juhokat, és ugrándoznak gyermekeik.

12

Dob és citera mellett énekelnek, és síp hangjánál örvendeznek.

13

Jólétben töltik napjaikat, és csendesen szállnak le a holtak hazájába.

14

Azt mondták Istennek: Távozz tőlünk, nem akarunk tudni utaidról!

15

Mert kicsoda a Mindenható, hogy szolgáljuk, és mi hasznunk abból, ha hozzá folyamodunk?

16

Pedig jólétük nincs a kezükben. A bűnös tanácsoktól távol tartom magam!

17

Hányszor kialszik a bűnösök mécsese, veszedelem éri őket, és pusztulást osztogat Isten haragja!

18

Olyanok lesznek, mint a szél hordta törek, és mint a polyva, melyet elragadott a forgószél.

19

Csak fiainak tartogat veszedelmet az Isten? Neki fizet meg, majd megtudja!

20

Saját szemével látja meg romlását, és a Mindenható izzó haragját issza.

21

Mert mit törődik már halála után háza népével, ha hónapjainak száma elfogyott?

22

Kioktathatja-e valaki az Istent? Hiszen ő ítélkezik a magasság lakói fölött is!

23

Az egyik meghal ereje teljében, minden gondtól mentesen és nyugodtan.

24

Lágyéka tele van kövérséggel, csontjaiban zsíros velő van.

25

A másik pedig meghal keserű lélekkel, mert nem élvezte a jót.

26

Egyformán a porba kell feküdniük: ellepik őket a férgek.

27

Látjátok, ismerem gondolataitokat, és az ellenem szőtt fondorlatokat.

28

Mert azt mondjátok: Hol van az előkelők háza, hol van a sátor, ahol a bűnösök laknak?

29

Hát nem kérdeztétek meg azokat, akik utazni szoktak, és nem ismeritek intéseiket,

30

hogy a veszedelem napját Isten a gonoszoknak tartogatja, és a harag napja felé viszi őket?

31

Ki veti szemére dolgait, ki fizet meg neki tetteiért?

32

Ha kiviszik a temetőbe, sírdombja fölött őrködnek.

33

Édesek neki a völgy hantjai, és sok ember vonul utána, meg előtte is számtalan.

34

Miért akartok hiábavalósággal vigasztalni? Válaszaitokból a rosszindulat beszél.