1 Királyok 4

1

Salamon király egész Izráel királya volt.

2

Legfőbb tisztviselői ezek voltak: Azarjáhú, Cádók fia volt a főpap,

3

Elihóref és Ahijjá, Sisá fiai a kancellárok, Jehósáfát, Ahilúd fia pedig a főtanácsadó.

4

Benájá, Jójádá fia állt a hadsereg élén, Cádók és Ebjátár pedig papok voltak.

5

Azarjáhú, Nátán fia állt a helytartók élén, Zábúd pap, Nátán fia volt a király bizalmasa,

6

Ahisár volt a háznagy, Adónirám, Abdá fia pedig a kényszermunkák felügyelője.

7

Volt Salamonnak tizenkét helytartója is, egész Izráelben, akik ellátták a királyt és udvarát. Mindegyiknek az esztendő egy hónapjában kellett az ellátásról gondoskodnia.

8

Név szerint ezek voltak: Húr fia az Efraim hegyvidékén,

9

Deker fia Mákacban, Saalbimban, Bétsemesben, Élónban és Bét-Hánánban,

10

Heszed fia Arubbótban, hozzá tartozott Szókó és Héfer egész vidéke.

11

Abinádáb fiáé volt Dór egész dombvidéke. Az ő felesége lett Salamon leánya, Táfat.

12

Baanához, Ahilúd fiához tartozott Taanak, Megiddó és egész Bétseán, amely Cáretán mellett van Jezréel alatt, és Bétseántól egész Ábél-Mehóláig, sőt Jokmoámon túl is.

13

Geber fia a gileádi Rámótban volt helytartó. Hozzá tartoztak Jáirnak, Manassé fiának sátorfalvai Gileádban, továbbá Argób körzete Básánban: hatvan nagy, várfallal és érczárakkal megerősített város.

14

Ahinádáb, Iddó fia Mahanaimban,

15

Ahimaac pedig Naftáliban kormányzott. Ő is Salamon egyik leányát, Boszmatot vette feleségül.

16

Baaná, Húsaj fia Ásérban és Álótban,

17

Jehósáfát, Párúah fia Issakárban,

18

Simei, Élá fia Benjáminban kormányzott,

19

Geber, Uri fia pedig Gileád földjén, amely Szihónnak, az emóriak királyának és Ógnak, Básán királyának az országa volt. Azonkívül volt egy országos helytartó is.

20

Júdának és Izráelnek sok lakosa volt, olyan sok, mint a tenger partján a homok: ettek, ittak és örültek.

21

Salamon uralkodott mindazokon az országokon, amelyek az Eufrátesztől a filiszteusok földjéig és az egyiptomi határig terültek el. Ezek adót fizettek, és szolgáltak Salamonnak egész életében.

22

Salamon udvarának ennyi élelemre volt szüksége naponként: harminc kór finomlisztre és hatvan kór kenyérlisztre,

23

tíz hizlalt marhára, húsz sovány marhára és száz juhra, a szarvasokon, gazellákon, őzeken és hizlalt szárnyasokon kívül.

24

Mivel ő uralkodott mindenütt az Eufráteszen innen Tifszahtól Gázáig, minden királyon az Eufráteszen innen, ezért mindenfelől békesség volt körülötte.

25

Júda és Izráel biztonságban lakott, mindenki a maga szőlője és fügefája alatt, Dántól Beér-Sebáig, Salamon egész életében.

26

Salamonnak volt negyvenezer harci kocsihoz való lova az istállókban, és volt tizenkétezer lovasa.

27

A helytartók, ki-ki a maga hónapjában, ellátták Salamon királyt és mindazokat, akik Salamon király asztalához jártak; nem volt hiány semmiben.

28

Árpát és szalmát is szállított mindegyik a lovak és paripák számára, arra a helyre, ahová kellett, előírás szerint.

29

Isten adott Salamonnak igen nagy bölcsességet és értelmet. Olyan sok bölcs gondolata volt, mint a tenger partján a homok.

30

Nagyobb volt Salamon bölcsessége a keleten lakó emberek bölcsességénél és az egyiptomiak minden bölcsességénél.

31

Bölcsebb volt Salamon minden embernél, az ezráhi Étánnál, Hémánnál, Kalkólnál és Dardánál, Máhól fiainál is, úgyhogy híres lett valamennyi nép körében.

32

Háromezer példabeszédet mondott és ezeröt éneket szerzett.

33

Beszélt a fákról, a libánoni cédrustól kezdve a falból kinövő izsópig, és beszélt az állatokról, a madarakról, a csúszómászókról és a halakról.

34

Jöttek is az emberek minden nép közül, hogy hallgassák Salamon bölcsességét, sőt a föld királyai közül is mindazok, akik hallottak bölcsességéről.